Tipikus "se kedvem,se pénzem, se erőm, semmihez,de csinálom" állapot.
Elő-elő törő féltékenységi rohamaimat pedig azzal az egyszerű gondolattal próbálom leküzdeni,amit anyu mond a két tesónak " az én szívembe mindenki bele fér". Ja...csak épp kár,hogy soha nem volt tesóm.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése