Đ blog

Végül mégsem...szüntetem meg a blogom. Rájöttem, nem tudok élni anélkül,hogy két naponta összefüggéstelen információkat írogassak valahova. No kezdem is. Imádom a tavaszt. Egyszerűen nem értem,hogy tudtam eddig nélküle élni. Egyébként úgy érzem magam,mint egy maci,aki végigaludta a telet és most felébredt. Olyan kicsi dolgoknak is tudok örülni. Például, hogy vannak fák, virágok, nap meg ilyenek. Meg, hogy nem kell iszonyú vastag pulcsit venni,rá pedig bokáig érő kabátot,hogy meg védd magad a fagyhaláltól. Na ennyit az új évaszakimádatomról. Ma Migazzin szívesen néztem Szeri fejét, és megvolt az első fagyika is. Bernike gyógyulj meg és most nézem a japán buziaidat és háááát szoszo a kockás téll helyes. De csak az. De az nagyon. Éééés 7 vége szóóval sorifüggőség. <3