2011. március 3., csütörtök


Utóbbi napokra  nagy általánosságban elmondható volt a töripara. Nagyon fílinges volt,h akármerre néztél,mindenhol törit tanultak. Én: odamentem az asztalhoz. Fél percig összetett kezekkel szemléltem az összehajtogatott tételeket és arra gondoltam,h hiába mondták azt,h a vékonyak a jók itt bizony egyik sem vékony... Uncs: Gutbrod elmondjunk magáért 1 miatyánkot is? húzzon már. Én: hát jó elindul a kezem lendületesen a középső cetli felé de az utolsó pillanatban mégis a mellette lévőt húzom. 3-as mondom. Uncs: köztársaság Én: íííííí/ sikítás&ugrálás/ Uncs: na Gutbrod ennek örül,ami azt jelenti tudja. De ez azt is jelenti,h olyat is húzhatott volna amit nem tud. Máskor pl érettségin majd tartózkodjon az efféle érzelem kitörésektől. De ezt már nem is nagyon hallottam mer Virág és a Király összevissza ölelgettek. Köszönöm,h szurkoltatok aranyosak vagytok lányok:) Én: tanár úr ne tessék gonosz lenni,most téll sokat tanultam. Uncs: mikor vagyok én gonosz mondja gonosz vigyorral a képén. Megint uncs: Na készen áll? Akkor óra indul. Én pedig elkezdtem 6 perces monológomat az ager publicus megnövekedéséről, a plebsről, a szerencsétlen Graccusokról, Mariusról, meg Sulláról/aki mellesleg szerintem tiszta idegbeteg volt/ és közben azon agyaltam mi a fenét írogat közbe. Nem kicsit könnyebbültem meg a végén.A héten még elcsodálkoztam egy-két emberen akikből nem néztem volna ki dolgokat. Pl a nagyimék akikben kellemesen csalódtam a szőrme bundán és a rózsaszín kalapon kívül. Új magassarkúm *.*   Na ilyen az életem, nem túl izgalmas,de meglelő.

Nincsenek megjegyzések: